A Villási Ju-Jitsu Dojo nevét renshi Villási Lászlóról kapta, aki a klub alapítója. Az ő nevéhez köthető a ju-jitsu Dunakeszin történő meghonosítása, s ő jelölt ki máig tartó, következetes és követhető szellemi – fizikai irányvonalat művelői számára is. Ezt az általa megteremtett hagyományt követjük immáron több mint 30 éve, 1998-ban hirtelen bekövetkezett, tragikus halála után is.

Laci sensei az 1980-as évek első felétől, sensei Kelemen István, majd sensei Szépvölgyi Géza irányítása alatt kezdett és tanult ju-jitsuzni; tehetsége és elhivatottsága a dunakeszi dojo aránylag korán, 1986 körüli megnyitásában is megnyilvánult (az akkori szövetség, a Magyar Harcművészek Szövetsége keretei között). Utolsó mesterfokozatára (4. dan) már külföldön tett szert. Ju-jitsura vonatkozó elvei a mai edzéseknek és oktatott anyagnak is gerincét alkotják.

Ennek megfelelően edzéseink középpontjában az önvédelem áll, akár pusztakezes, akár fegyveres ellenféllel, ellenfelekkel szemben. A fizikum és vele az akarat, az eltökéltség edzése majdnem egyenrangú a technikai elemek elsajátításával, utóbbiak közül elsődlegesek az utcán, kritikus helyzetekben, a brutális támadóval szemben is alkalmazható fogások, készség fejlesztések rendszere. Mindehhez olykor elemeire bontott (csak ütés-rúgás, csak földrevitel, csak földharc), olykor (így vizsgán is) egységes egészként kezelt full-contact küzdelem szolgál gyakorlásként. Laci sensei szellemiségét követjük a fesztelen, de fegyelmezett edzésmenet megtartásában, a lehetőségekhez mérten kemény, mégis személyre szabott oktatásban és a 10 kyus vizsgarendszerben.

E vizsgarendszer inkább nyílt, először a technikai alapelemek (ütés, védés, rúgás, dobás, leszorítás) helyes és pontos elsajátítását követeli meg, s csak később az összetett mozgásformák életszerű bemutatását.

Az idő a tanú rá, hogy e szellemiség (és az évi két edzőtábor, a szemináriumok, továbbá az edzésen kívüli közös programok) a legnehezebb időszakokon is átsegítették a klubot, a tagoknak kiváló közösséget, a kitartóaknak pedig remek fizikumot, mozgáskultúrát, nem utolsósorban szilárd, zavaroktól mentes jellemet biztosított.

Köszönjük Neked, Sensei!

OSU!